Vesekövesség és diétás kezelése

 

A vizeletelvezető rendszer üregei adott körülmények között alkalmassá válhatnak arra, hogy a vizelet oldott alkotórészei az oldatból kiváljanak és kristály vagy amorf formában lerakódjanak. A kivált szilárd anyagokat vizeleti kőnek vagy homoknak nevezzük. A kőképződés gyakorisága az utóbbi évtizedekben jelentősen megemelkdett, ezért feltételezik, hogy a gyakoriság összefüggésbe hozható a bőséges táplálkozással.

 

A kőképződés fizikai folyamat, amelynek során a vizeletben nagy koncentrációban oldott sók túltelítetté válnak és ezért kikristályosodnak vagy kicsapódnak. Az anyagcsere-folyamatok részvétele a kőképződésben bizonyára abban van, hogy az egyes végtermékek koncntrációja a normálst meghaladó mértékűre növekszik. Az egész szervezet működésében is van néhány tényező, mely hajlamosít a kőképződésre, pl. a mellékpajzsmirigy (parathyreoidea) túlműködése miatt a calcium-anyagcsere zavara vezethet elsősorban kalciumtartalmú kőképződéshez. A vizelet lelasult elvezetése (pangása) szintén nagymérétkben elősegíti a kőkristályok kialakulását, majd további növekedését. Továbbá az életmód, táplálkozási szokások is hajlamosítanak kőképződésre.

 

A kövek csaknem valamennyi, a vizeletben jelentős mennyiségben előforduló sókból kialakulhatnak. A leggyakoribbak a calcium-oxalát-, -karbonát-, -foszfát-, húgysavkövek. A szabad szemmel alig látható szemcseszerű kicsapódásokat vesehomoknak nevezzük, ezek sokszor tünet nélkül távoznak.

 

A vizeleti kövek előfordulása a vese üregrendszerének bármely szakaszában lehetséges. Ezek szerint beszélünk vesekőről, amely főként a vesemedencében képződik és helyezkedik el. Ha a kövek hosszú időn át növekednek és nem ürülnek, s tüneteket nem okoznak, nagyra megnőhetnek. A kövek által okozott tünetek nem feltétlenül a kő nagyságával vannak összefüggésben, inkább a kő helyzete dönti el, hogy okoz-e panaszt. Ha a kő vagy apró kristály megmozdul és ezzel ingerli az elvezetőrendszer falát, akkor az erőteljes perisztaltikával válaszol, igyekezve eltávolítani azt. Ez a görcsös összehúzódás-sorozat elmozdítja a követ, amely felsértheti az elvezetőrendszer nyálkahártyáját, vérzést okozva. A kő így bejuthaz az ureterbe, ahol gyakran elakad, rendkívül heves fájdalmat okozva. Szerencsésebb esetben az ureterből a kő a hólyagba kerül, majd távozik a vizelettel.

 

Valamennyi kő esetében érvényes általános diétás szabályok

Manapság minden diétatípusnál hangsúlyt kap a betegség típusának megfelelő, egyénre szabott étrend betartása. Egy ilyen étrend megtervezését minden esetben szakemberre kell bízni, aki dietetikus. Bőséges folyadékfogyasztásra van szükség (napi 2 - 3 liter), ezáltal egyrészt a vizelet felhígul,  másrészt pedig kimossa a homokszem nagyságú köveket a húgyutakból. A nagy mennyiségű folyadékot a nap folyamán elosztva kell meginni. Milyen folyadékot ajánlatos fogyasztani? A magas ásványi-anyag tartalmú ásványvizek nem jó választás, mert ezek fokozhatják a kőképződést. Legjobb valamilyen gyógynövényből (hársfa, kamilla, bodza stb.) készített híg, cukrozatlan tea.

Bővebb információ: +36 30 377-2409 vagy czuczai.gabriella@gmail.com